A „holocaustnak", illetve a „soah-nak" a mítosza az alapja Izrael Állama létrehozásának 1947-1948-ban, és ez idővel ennek az államnak pajzsává és kardjává vált. E mítosznak és ártalmas következményeinek leküzdésére a történelmi revizionizmus adódik az egyedüli lehetséges eszköznek. A revizionizmus, mint ilyen a szegények és gyengék atomfegyvere e világ gazdag és hatalmas embereinek Nagy Hazugsága ellen. Anélkül, hogy bárkit is megölne, a revizionizmus képes volt alapjáig megsemmisíteni minden idők egyik legveszélyesebb történelmi hazugságát az európai zsidók ellen elkövetett állítólagos népirtásról (annak több milliónyi „túlélőivel"!) és az állítólagos hitleri gázkamrákról (amelyek a valóságban sohasem léteztek, sem Auschwitzban, sem sehol másutt!).
(A „jobboldal", „baloldal" irányításának ideológiája és a kapitalista jóléti állam-trockizmus)
Az alábbi fontos cikk kifejti a trockista kommunizmus uralkodó szerepét a globális hatalomban. Trockisták irányítják a Demokrata Pártot az Új Baloldal által és a Republikánus Pártot a neo-konzervatívok által. A zsidó marxista León Trockij (1879-1940) (eredeti vezetékneve: Bronstein) úgy lépett a nyilvánosság elé a Szovjetunió alakulásának kezdetén, mint a mensevikek vezére. A Lenin és Sztálin által vezetett bolsevikek gyors forradalmat akartak, amelynek érdekében az orosz nemzsidók tömeges legyilkolása szükséges eszköz volt az egy országban (a Szovjetunióban) létrejött zsidó állam abszolút hatalmának konszolidálása végett. A mensevikek olyan forradalmat akartak, amelyet a nemzetközi zsidó hatalom fokozatos konszolidációja követ minden országban, amelynek érdekében a tömeggyilkosság öncél. A bolsevikok mintegy 80 millió oroszt gyilkoltak meg állami terrorral. A mensevikek talán 1 milliárd embert öltek meg a világméretű állandó háború által.
Nem fölöttébb különös-e, hogy korunk, amely állítólag az »ismeretlen«, a »rejtett« és a“felsőbb rendű világok" kutatásának a kora, megveti a náci Németországot, ahol is egy ilyen irányú orientáció az állami vezetés szintjén is megjelent? Természetesen a mai politikusok némelyike is érdeklődik az »okkult dolgok« iránt, ennek az érdeklődésnek a mélysége azonban nem mérhető a náci vezetőkéhez.
