Úr Jézus Krisztus sziletetinek utána olymint* száz héján ezer esztendő felé írván, mikoron tebb országok között, úgy, mint ez ország krónikájában találjok, az szittyai magyarok Konstantinápolt es* egész Geregországot feldúlták volna, es ez világon szerteszerént kereszténységben es sok pusztaságot töttenek volna, miért ők pogányok valának: vala azon időnek utána egy hatalmas kapitány fejedelem, kinek Takson vala neve, es mind egész Alföldet, Rácországot mind Geregországig hódoltatja vala.
Julius Evola Cavalcare la Tigre című könyvében arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, az individuális tapasztalatok síkját transzcendáló benső valóság birtokában az „eredendően tradicionális” ember miként képes a modern világ antitradicionális közegében nemcsak fennmaradni, hanem azt a tigris meglovaglásának jólismert kínai metaforája szerint akár még saját spirituális céljaira ki is aknázni: ha nem hagyja, hogy a „tigris” ledobja, a helyzetet végül a saját javára fordíthatja.
